Mindegy. Hosszú.
Csak egy dúsgazdag férfi életének utolsó perceit szerettem volna elmesélni. A Pozsony-Milánó fapados járaton ült.
A férfit mellesleg úgy hívták, hogy Franz Joseph Kuk. Övé volt egy nagy salzkammerguti ingatlan. Egyebek között.
A légnyomáscsökkenés következtében előugró oxigénálarc úgy ingott a szeme előtt, akár egy hipnotizőr órája. Kuk úr szórakozottan követte az álarcot a tekintetével, mígnem a levegőhiánytól elveszítette az eszméletét. Arra sem jutott ideje, hogy a maszkot az arcához emelje.
A gép becsapódásának pillanatában már az előző életére emlékezett. Császárian élt. Egyebek között a salzkammerguti kastélyban.
